Milliárdok tűntek el – a jegybank, az alapítványok és a közpénz titkos útja
500 milliárd forint.
Legalább ennyi pénzt mozgatott át a Magyar Nemzeti Bank a Pallas Athéné alapítványi hálózatába 2013-tól Matolcsy György jegybankelnöksége idején. A hivatalos indoklás: a magyar gazdaság és oktatás fejlesztése. A valóság azonban egészen más képet mutat.
A pénz sorsa hamar ködbe veszett. Az alapítványok, az Optima Befektetési Zrt. közvetítésével, külföldi ingatlanfejlesztésekbe, ismeretlen hátterű cégekbe és kockázatos üzletekbe fektették a vagyont. A végeredmény: százmilliárdos vagyonvesztés, amelynek nyomai mára jórészt eltűntek.
A „közpénz” eltüntetése egy mondattal
2016-ban a parlament egyetlen jogszabály-módosítással kimondta:
„Az MNB alapítványai által kezelt vagyon elveszti közpénz jellegét.”
Ez a mondat gyakorlatilag kivezette a pénzeket az állami ellenőrzés alól. A közvagyon innentől nem volt többé nyilvános adat. Az átláthatóság megszűnt, a közérdek pedig háttérbe szorult.
A veszteségek: százmilliárdok
Az Állami Számvevőszék friss jelentése szerint:
-450–500 milliárd forintnyi vagyon tűnt el értékcsökkenés és rossz befektetések miatt.
-Az alapítványok sokszor alapító okiratukkal ellentétes célokra költöttek.
-Több esetben összeférhetetlenség gyanúja merült fel, ahol a kedvezményezett személyek Matolcsyhoz köthetők.
A titkos háló
Az Optima Befektetési Zrt. több országon átívelő céghálót épített ki. Lengyel ingatlanfejlesztő cég, svájci luxusprojekt, ismeretlen hátterű offshore vállalkozások – mind a jegybanki alapítványi vagyonból. Az ügyletlánc bonyolult, a tulajdonosi kapcsolatok pedig gyakran átláthatatlanok. Ami biztos: a pénz nem ott van, ahol lennie kellene.
Politikai fordulat
A botrány kirobbanásakor a kormánypárti politikusok még védték a konstrukciót. Mára azonban hangnem váltás történt. Kósa Lajos így nyilatkozott:
„Lopni tilos, közpénzből még inkább.” Ez nyílt üzenet Matolcsy felé – bár a felelősségre vonás kérdése még mindig nyitott.
Jogi következmények
Az ÁSZ feljelentést tett, a rendőrség hűtlen kezelés miatt nyomoz. A Transparency International is csatlakozott, újabb bizonyítékokat nyújtva be. Ha a bíróság bűnösséget állapít meg, 5–10 év börtön is kiszabható – de a pénz nagy része valószínűleg már soha nem kerül vissza a magyar államhoz.
Ez a történet több mint pénzügyi botrány. Ez egy tankönyvi példa arra, hogyan lehet egy jogszabály-módosítással elrejteni a közpénzt, és egy alapítványi hálózaton keresztül, átláthatatlan befektetési útvonalakkal, kivezetni a nyilvánosság elől.
A kérdés már csak az: lesz-e valaha valódi elszámoltatás?
