Pestiharsona
A Magyarországon terjedő ragadós száj- és körömfájás (RSKF) fertőzés komoly aggodalomra ad okot.
A betegség rendkívül fertőző, és súlyos gazdasági károkat okozhat az állattenyésztésben.
A magyar és nemzetközi megítélés a fertőzés megállítása érdekében tett intézkedésekről:
A magyar kormány és az illetékes hatóságok (különösen a Nébih) eddig szigorú intézkedéseket hoztak a fertőzés terjedésének megakadályozására. Ezek közé tartozik a fertőzött állatok leölése, a zárlatok elrendelése, a fertőtlenítési eljárások bevezetése, az állatmozgások korlátozása, vásárok és kiállítások betiltása, valamint a határokon való fokozott ellenőrzés és fertőtlenítés. A honvédség bevonása a fertőtlenítési feladatokba szintén a komolyságot jelzi.
A nemzetközi reakciók is komolyak. Szlovákiában és Ausztriában is észleltek megbetegedéseket, ami regionális együttműködést és óvintézkedéseket váltott ki. Ausztria például határzárakat vezetett be Magyarországgal szemben a fertőzés behurcolásának megakadályozására.
Az Európai Unióban is léteznek irányelvek a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre, amelyek minimális védelmi intézkedéseket írnak elő.
A magyar intézkedések célja a járvány mielőbbi megfékezése és az ország „mentes” státuszának visszaszerzése az exportpiacok megnyitása érdekében.
A nemzetközi megítélés valószínűleg kettős: egyrészt elismerik a gyors és határozott fellépést, másrészt a szomszédos országok érthetően a saját állatállományuk védelmére koncentrálnak.
A fertőzés továbbterjedésének lehetősége:
Sajnos a fertőzés továbbterjedésének lehetősége továbbra is fennáll, bár a hatóságok erőfeszítései a terjedés megfékezésére irányulnak. A vírus rendkívül fertőző, és terjedhet közvetlen érintkezéssel, levegővel, szennyezett tárgyakkal, járművekkel és akár emberek által is. A szél is terjesztheti a vírust.
A legfrissebb hírek szerint újabb állattartó telepen gyanítják a betegség megjelenését, ami azt mutatja, hogy a veszély nem múlt el. Bár egy matematikai modellezésre alapozva jó eséllyel sikerült a reprodukciós számot egy alá csökkenteni, és ha április 25-ig nem lesz újabb fertőzés, akkor nagy valószínűséggel véget ért a járvány. Sajnos ez nem látszik beigazolódva.
A járvány országos méretűre duzzadásának következményei:
Ha a járvány országos méretűre duzzadna, annak katasztrofális következményei lennének:
* Hatalmas gazdasági károk: Több tízezer, akár százezres nagyságrendű állat leölésére kerülhetne sor, ami jelentős veszteséget okozna a gazdáknak és az egész mezőgazdaságnak. A kieső termelés (tej, hús) ellátási problémákhoz és áremelkedésekhez vezethetne. Az exportlehetőségek megszűnnének, ami további milliárdos károkat okozna.
* Élelmiszerbiztonsági kockázatok: Bár az emberre nem veszélyes a hőkezelt hús és pasztőrözött tej, a járvány komoly ellátási zavarokat okozhatna a piacon.
* Regionális és nemzetközi kereskedelmi korlátozások: Más országok további szigorításokat vezethetnének be a magyar termékekkel szemben, ami hosszú távon is károsítaná a gazdaságot.
* Bizalomvesztés: A fogyasztók és a nemzetközi partnerek bizalma is megrendülhetne a magyar élelmiszerbiztonsági rendszerben.
Védekezés a járvány ellen:
A védekezés kulcsa a megelőzés, a korai felismerés és a gyors reagálás. A legfontosabb intézkedések:
* Szigorú biológiai biztonsági előírások betartása az állattartó telepeken: Rendszeres fertőtlenítés, a személyzet és járművek ellenőrzése, idegenek beengedésének korlátozása.
* Új állatok karanténba helyezése.
* Állatok mozgásának korlátozása.
* Vásárok és kiállítások betiltása a veszélyeztetett területeken.
* Azonnali bejelentés minden gyanús tünet esetén.
* Megbízható forrásból származó takarmány és víz használata.
* Legeltetéskor fokozott figyelem a más állatokkal való érintkezés elkerülésére.
* Vakcinázás: A vakcinázás is egy lehetséges védekezési stratégia, de járványkitörés esetén a fertőzött állomány felszámolása általában a leggyorsabb módja a terjedés megállításának és a „mentes” státusz visszaszerzésének. A vakcinázott állatokra ugyanis nemzetközi kereskedelmi korlátozások vonatkozhatnak.
Nemzetközi tapasztalatok hasonló ügyben:
A ragadós száj- és körömfájás nem új betegség, és a világ számos országában okozott már komoly járványokat. A 2001-es brit járvány például több mint 2000 gazdaságot érintett, és jelentős gazdasági és társadalmi károkat okozott. Az akkori intézkedések is a fertőzött állatok leölésére és szigorú korlátozásokra épültek.
Más országokban, ahol a betegség endémiás, vakcinázási programokat alkalmaznak a megelőzésre. Azonban járványkitörés esetén a gyors és radikális intézkedések (mint a leölés és a zárlat) általában a leghatékonyabbnak bizonyulnak a terjedés megállítására és a további károk minimalizálására.
Összefoglalva, a magyarországi helyzet komoly, és a további terjedés kockázata továbbra is fennáll. A hozott intézkedések a nemzetközi gyakorlatnak megfelelnek, de a sikerességük a szigorú betartáson és a gyors reagáláson múlik. Egy országos méretű járvány súlyos következményekkel járna, ezért a megelőzésre és a jelenlegi intézkedések hatékony végrehajtására kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni.
