Pestiharsona
A Magyar Országgyűlés által elfogadott Alaptörvény 15. módosítása több jelentős változást hoz a magyar jogrendszerbe. Az elemzés főbb pontjai a következők:
1. Az ember biológiai nemének rögzítése: A módosítás alkotmányos szintre emeli azt a rendelkezést, miszerint az ember vagy férfi, vagy nő.
A preambulum szerint ennek célja a „születési nem megváltoztatásának lehetőségét sugalló törekvések” megakadályozása és a „természetes rend” jogi védelmének biztosítása.
2. Kábítószer-használat és terjesztés tilalma: Az Alaptörvény kimondja a kábítószerek előállításának, használatának, terjesztésének és népszerűsítésének tilalmát. Ez a rendelkezés a droghasználati törvények szigorítását vetíti előre.
3. A gyermekek védelmének prioritása: A módosítás a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való jogot alapvető jogok ütközése esetén – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jog elé helyezi.
4. A magyar állampolgárság felfüggesztésének lehetősége: Bizonyos esetekben lehetővé válik a magyar állampolgárság felfüggesztése, különösen olyan kettős állampolgárok esetében, akik Magyarország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára veszélyt jelentenek. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az Európai Gazdasági Térség állampolgáraira.
5. A rendőrség jogkörének bővítése: A módosítás kibővíti a rendőrség jogkörét, ami alapján betilthatóvá válhatnak bizonyos rendezvények, beleértve a Pride felvonulást is.
6. Ügyészek korhatára: A módosítás rögzíti az ügyészek 70 éves korhatárát, ez a rendelkezés azonban nem vonatkozik a legfőbb ügyészre.
7. A „fogyatékkal élő” fogalom megváltoztatása: Az Alaptörvény a „fogyatékkal élők” helyett a „fogyatékossággal élők” kifejezést használja, hangsúlyozva ezzel, hogy a fogyatékosság csak egy aspektusa az egyén életének.
8. Készpénzhasználat védelme: Alkotmányos védelemben részesül a készpénzhasználat joga.
9. Veszélyhelyzeti kormányzás korlátozása: A módosítás korlátozza a veszélyhelyzeti kormányzás lehetőségét, ugyanakkor egy párhuzamosan elfogadott törvénymódosítás a kormány számára hat hónapos felhatalmazást adhat bizonyos törvényi rendelkezésektől való eltérésre vagy azok felfüggesztésére.
Reakciók és értékelések:
A 15. Alaptörvény-módosítás elfogadása jelentős vitákat váltott ki. Ellenzéki pártok és civil szervezetek bírálták a módosítást, többek között az alapvető jogok korlátozása és a társadalom megosztása miatt. A kormányoldal szerint a módosítás a nemzeti érdekeket és a hagyományos értékeket védi. A Magyar Helsinki Bizottság szerint a módosítás alapjogsértő és nemzetközi egyezményeket sért.
